A soproni régészeti települési egységek GIS kiértékelésének problémái

A lelőhely, Sopron ÉNy-i városrészében, a Krautacker dűlőben található. 1973-1988 között nagyszabású leletmentő ásatás folyt itt Jerem Erzsébet vezetésével. Több mint 20.000 m 2 terület került feltárásra, melyen egy többrétegű folyó menti telep és a hozzátartozó temető húzódott. A lelőhely egy kb. 218 m magasságú teraszon fekszik , az Ikva, Zeiselbach és Liget patak által alkotott völgyben, a Soproni és Ruszti hegyvonulat között.

Összesen 385 települési objektumot ástak ki és több mint 180 sírt tártak fel. A kiemelkedően fontos ásatás anyagának feldolgozása és publikációjának előkészítése az OTKA és DAAD támogatással magyar-német tudományos együttműködés keretében történik. A MTA Áttekintő térképRégészeti Intézete mellett a Marburgi és Berlini Egyetem Őskori Intézetei és a Bochumi Bányászati Múzeum is bekapcsolódott a több évre tervezett munkába , melynek igen fontos részét képezi a GIS kiépítése, melyet 2 éve kezdtük el.

Első feladat a térinformatikai rendszerben szereplő térképek és rajzok egységes koordináta rendszerének megválasztása volt. A projekt vezetése úgy döntött, hogy ez Gaus-Krüger vetületi rendszer legyen. Szkenneltük, majd Gaus-Krüger rendszerbe transzformáltuk a topográfiai alaptérképet, végül digitalizáltuk. A magassági értékeket adatbázisban rendeltük hozzá a szintvonalakhoz, így könnyű különböző felületeket generálni. Ezek jól l á ttatják a település domborzati viszonyait. A fellelhető átnézeti rajzokból és alappontokból 3 egymástól független ásatási koordináta rendszert azonosítottunk, amelyet a 15 éves ásatás alatt használtak.

Második feladat a 15 évig tartó ásatás során összegy űlt rajzanyag rendszerezése szkennelése és Gaus-Krüger vetületbe transzformálása volt az ásatási hálózat alapján. Ennek során 210 rajzot válogattunk ki. Ezek elsősorban az objektumokról készített tisztázati helyszín és metszet rajzok voltak. Hátra vannak m ég a temetők rajzai. Ahol tisztázati rajzok nem álltak rendelkezésre, ott a terepi a dokumentáláshoz használt, milliméterpapírokra készült eredeti objektumrajzokat szkenneltük. A szkennelt rajzokat is Gaus-Krüger vetületbe transzformáltuk és betöltöttük a z ErdaGIS rendszerbe. A transzformált rajzokat a GIS rendszer úgy használja, hogy csak azokat a rajzokat jeleníti meg a képernyőn, amik az éppen szemlélt területre esnek. Ez nagyon hatékonnyá teszi a digitalizálási munkát, amelyet az ErdaGIS egyéb funkciók k al is támogat. Kiválasztva pl. az objektum szélét, a digitalizáláshoz szükséges összes beállítást: layer, szín, stílus, vastagság és elemtípus, automatikusan elvégzi.

A digitalizálás során elsősorban az objektumok kiásott szélét és a foltjukat digitalizál t uk, különböző layereken. Minden objektumba lehelyeztünk egy centrális text elemet, amely tartalmilag maga az objektum azonosító száma, és ehhez kapcsoltuk a leíró adatbázis rekordját. Ennek tartalma a képen látható.

Kitöltésre került az objektum száma, objektum típusa. Néhány helyen már két nyelven magyarul és németül is felvittük a tartalmakat, mint ahogy a képen az objektum típusának kódtábláján látszik. A jövőben fontos feladat a GIS rendszer adattartalmára vonatkozóan a két nyelvűség biztosítása. Beírtuk az ásatás dátumát. Kialakítottuk az objektumok keltezéséhez az egyes régészeti korszakok kódtábláját. Az objektumok keltezését két értékkel a legkorábbi és a legkésőbbi időponttal adtuk meg. Lehetőség van bármilyen megjegyzést fűzni az adott objektumh oz. A következő mezők 4 fajta az adott objektumból előkerült jellemző kislelet rögzítésére ad módot. Az egyéb mezőben további kiegészítésre van lehetőség a leletekkel kapcsolatban. A további leltár című mezők kitöltése a munka nagyon fontos részét képezi.

Ezek segítségével lehet a leltározott, leltári számmal jelölt, szkennelt objektum alaprajzokat, metszeteket, fényképeket, és egyéb dokumentumokat a térképen elhelyezkedő objektumokhoz rendelni. Ehhez kialakítottunk egy olyan táblát, amely megteremti a ka pcsolatot a két féle azonosítási rendszer, a leltári szám és a térképi objektumszám között.

Ezt a táblát kell folyamatosan kitölteni, amikor újabb, leltári számmal ellátott, dolgot töltünk a rendszerbe. A felvitel befejeztével egy szinkronizáló program b iztosítja a kapcsolatot a két azonosítási rendszer között. Ezután a térképen lévő ásatási objektumot kijelölve az adatbázis táblájáról megjeleníthetőek annak digitális dokumentumai, rajzok, diák, leírások stb. Itt valósul meg az-az alapelv, hogy olyan mod e llt használunk, amely szerint a megtalálás illetve készítés térképi helyéhez kötve tároljuk az információkat. Ennek a rendszernek a feltöltése jelenleg is folyamatban van. Az elmúlt időszakban több mint 300 helyszínrajzot és metszetet, és több mint 1400 d i át szkenneltünk és töltöttünk be. Hátra van még a temetők helyszínrajzainak és kb 600 diának a szkennelése és betöltése. Illetve a későbbiekben kiválasztásra kerülő dokumentációk betöltése. Nagy előnye ennek a megoldásnak, hogy az objektumra rámutatva a h o zzá kapcsolt rajzok, dokumentumok, képek stb. azonnal megjeleníthetők.

A munka során külső adatbázisok bekapcsolására is sor került. Ezek az adatbázisok akárcsak az alaprendszer is szintén MS Access adatbázisban készültek. Készítőik Franka Schwellnus aki a késő Hallstatt - korai kelta időszak objektumainak teljes felolgozását (kerámi és kisleletek) csinálja, és Manue Zeiler aki a kelta edényégető kemencék és a környezetükben található selejtes gödrök stb. leleteivel foglalkozik.

Jelenleg lehetőség van lekérdezni azokat az objektumokat melyekről készült ilyen részletes elemzés. A rendszer képes ráablakolni ezekre és így azonnal lehetőség van a belső és külső adatbázis lapjaik megjelenítésére. Ha ezekben a kapcsolt adatbázisokban munkavégzés történik a GIS -től függetlenül, az access állományaik egyszerű bemásolásával frissíthetők a rendszerben. További fejlesztési lehetőség itt, hogy a külső adatbázisban kiválasztott objektumhoz meghívni a térképet. Ez más alkalmazás fejlesztéseinknél már működik, itt eddi g nem volt rá szükség.

Színes raszterfelület az ásatási terület domborzatáról, ahol az alacsony részeket kék a középső részeket zöld, a magasan fekvő részeket pedig barna színnel ábrázoltuj. Vör ös színnel az objektumkontúrok láthatók.

Az előző terület színes domborzati modellel és a halstatti objektumokkal. Kék színnel a kizárólag halstatti korú, vörös színnel a halstatt kort és más korokat is érintő leleteket tartalmazó objektumok láthatók. Ezt a lekérdezést a következő párbeszéd ablak tette lehetővé.

A beírt SQL utasítás meggenerálja a lekérdező dialógboxot aminek segitségével a korok maszkolását beállíthatjuk. Ennek segítségével a felhasználó tetszés szerint állíthat üssze lekérdező utasításokat különösebb szakértelem nélkül. Ezek fájlba elmenthetőek, visszahívhatóak, akár nyomógombhoz is köthetők. Ezután a beállításoknak megf e lelően az eredményt rajzban, listában vagy excel táblában jeleníthetjük meg.